Az
időbeli változatosság problémakörének
feltárására a következő kísérlet sorozatokat végezem el a Jedlik Ányos
Doktorjelölti Ösztöndíj a konvergencia régióban keretében.
1. A talajok
visszatömörödésének vizsgálatával arra a kérdésre kapunk választ, hogy
különböző típusú talajok bolygatása esetén mennyi idő szükséges az eredeti
állapotra való visszaálláshoz.
A talaj folyamatainak modellezés
szempontjából ez azért fontos, mert egy bolygatás után jelentősen megváltozik a
talaj fizikai karaktere – megváltozik a tárolt levegő mennyisége, amely kihat a
növény gyökérzetének fejlődésére, változik a talajnedvesség tároló kapacitás, a
vízvezető képesség, stb. – és ezáltal a talajt jellemző modell paraméterek is
módosulnak. A kérdés az, hogy ez a módosult állapot mennyi ideig tart, illetve
időben miként (milyen közbülső állapotokon keresztül) tér vissza a rendszer
bolygatása előtti állapotába.
A mérésekhez egy 10×2 méteres
növénytakarótól megtisztított (gyomirtózott) területen rotációs kapa
segítségével, a talaj felső 15 cm-es rétegét fellazítottuk. A talaj
térfogattömegét és hidraulikus vezető képességét 5 ismétlésben megmértük a
lazítás előtt és azt követően is. A későbbiek folyamán minden nagyobb
csapadékesemény után hidraulikus vízvezető képesség (Ks) méréseket végeztem a
mintaterületen Mini Disk Infiltrométer (MDI) segítségével. A térfogattömeg
megállapításához 5 ismétlésben mintát vettem, melyeket a MTA-ATK-TAKI laboratóriumában
dolgoztam fel. Előzetes méréseim alapján, a csapadék a fő tömörítő tényező a
gyomoktól megtisztított területen, mely mennyisége és időbeli eloszlása nehezen
jelezhető előre.
A talaj fizikai féleségének
függvényében változik az eredeti állapotra történő visszaálláshoz szükséges
idő. Így a doktori értekezésemben homok és vályog talajok esetében is bemutatom a változás ütemét, illetve a
főbb befolyásoló tényezőit.