Mini Disk Infiltorméter működési elve

A Mini Disk Infiltrométer (Decagon, 2010) a K_S,mátrix értékét határozza meg, azaz a talajmátrix vízvezető képességét. 

A minikorongos beszivárgásmérőnek is nevezett Mini Disk Infiltrométer (MDI) igen könnyen alkalmazható, bármilyen talajtípus esetén.

 

A mérés folyamán egy szabályzó cső segítségével beállíthatjuk a szívóerőt. Általában 2 cm_H2O szívóerőt szoktunk beállítani, de agyagos talajok esetében a kisebb áteresztőképesség miatt, ezt ajánlatos 0,5 cm_H2O szívóerőre módosítani.   

A mérőműszer egy 4,5 cm átmérőjű, 0,5 cm vastag szinterezett fémporból sajtolt porózus korongon keresztül érintkezik a talajjal. A mérés során a talaj, az adott szívóerő függvényében vizet vesz fel, így vízszintcsökkenés jelentkezik és vákuum keletkezik a folyadék tárolóban, mely hatása továbbítódik a buborékkamrába a Mariott csövön keresztül. Ennek hatására levegő lép be először a buborék kamrába, majd a Mariott cső közvetítésével eljut a folyadék tárolóba, ahol kiegyenlítődik a nyomás és a talaj újból vizet vesz fel. A mérés során az egységnyi idő alatt tapasztalható vízszintcsökkenést jegyezzük le.

Talajtulajdonságok térbeli változatosságának vizsgálati módszerei

A talajok térbeli heterogenitásának vizsgálatára olyan kísérletet tervezek, melynek során egy 1 m²-es területet 100 db 10×10 cm-es cellára osztok fel. Minden cellában hidraulikus vezetőképesség mérést végzek MDI (Mini Disk Infiltrométer) segítségével, illetve megvizsgálom a talajnedvesíthetőséget is. Az 1 m²-es területet mérete alapján már reprezentatív pedon méretnek (talajtani alapegységnek) tekinthető. A talajtan a pedonon belül homogénnek tekinti a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Érdekes lenne mérésekkel kimutatni, hogy az egységesnek tekintett pedon felszínnek is jelentős (akár 1-2 nagyságrendnyi) heterogenitása van, ha egy nagyságrenddel csökkentjük a mérés léptékét. 

A talaj nedvesíthetőségét – a világszerte egyre elterjedtebb - Water Drop Penetration Time (WDPT) vagyis vízcsepp beszivárgási idő mérésével vizsgálom. Ehhez egy pipetta segítségével 1-1 csepp vizet cseppentek a talajra, miközben mérem a szétterüléséhez és eltűnéséhez szükséges időt. A cseppentés és a beszivárgás között eltelt idő függvényében lehet megállapítani a talaj nedvesíthetőségét, mely nagyban függ a talaj fizikai féleségétől, szervesanyag- és mésztartalmától. Talajok nedvesíthetőségével kapcsolatos méréseket már végeztem homok és vályog talajokon, melynek során a kiskunsági meszes homok víztaszítását mutatott.  Az Ösztöndíj keretében, a Dorozsma-Majsai homokhát egy kijelölt mintaterületén, további vizsgálatokkal igazolnám a talaj víztaszítást, melyet még nem vizsgáltak hazánkban.